Etetési hibák

Energiaszükséglet

Az energiaszükségletet a testtömeg, az életkor és a teljesítmény határozza meg. A kölykök energiaigénye az intenzív fejlődés miatt közel kétszerese a kifejlett állatokénak. Felnőtt korban a vemhesség, szoptatás, intenzív munka, valamint a betegségekből való felgyógyulás időszakában másfélszeresére nő az energiaigény. Az élettani igényt tartósan meghaladó energia bevitel elhízáshoz, fiatal korban a csont és ízületi problémákhoz, a hiányos energia bevitel alultápláltsághoz vezethet.

Fehérjeszegény táplálás

A leggyakoribb táplálási hiba a kutyáknál a hiányos fehérjebevitel, amelynek hátterében a rosszul értelmezett takarékosság áll, amikor a kutya eledelének legdrágább alkotóelemét jelentő állati fehérjék mennyiségének csökkentésével próbálják mérsékelni az állattartás költségeit és olcsó, ám ragadozó állatok számára kevésbé értékes növényi eredetű anyagokkal (rizs, tésztafélék, burgonya) helyettesítik.

A rossz minőségű alapanyagokból előállított vagy a nem teljes értékű száraztápok etetése is hiánybetegségek kialakulásához vezet. Ezekben az eledelekben általában az állati fehérjeforrás minősége nem kielégítő (állati liszt, szőr, toll, szaru, vágóhídi melléktermékek). Az állati fehérjéket gyakran a sokkal olcsóbb, a kutyák számára rosszul hasznosítható szójafehérjével helyettesítik. A szójafehérjék – rosszul emészthetőségük miatt - sokszor hasmenést, illetve allergiás betegségeket okozhatnak. Tartózkodjunk a gyanúsan olcsó száraztápok etetésétől.

Az otthon rossz minőségű alapanyagokból főzött eledel esetében is ugyanezek a hiánytünetek figyelhetőek meg. Az állati eredetű alapanyagok százalékos aránya ugyan megfelelő, minőségük, biológiai értékük azonban nagyon csekély (Például csirkeláb, csirkefej, farhát, egyéb vágóhídi melléktermékek) Ezek elsősorban csontot, bőrt, zsírt és kötőszöveti elemeket tartalmaznak, viszont a kölyökkutya számára értékes fehérjékben szegények. A túl sok csont ráadásul székrekedést okozhat.

Az állati eredetű, a kölyök szervezete számára nélkülözhetetlen aminosavak, vitaminok és mikroelemek hiánya miatt fiatal korban növekedési, fejlődési zavarok alakulhatnak ki. A házi koszttal etetett kutyáknak táplálék kiegészítők etetése ajánlott.

Fehérje túletetése

A fehérjeszegény táplálással ellentétes etetési hiba a túlzott fehérjebevitel, aminek hátterében az a téves elképzelés áll, hogy a kutya ragadozó állat lévén – kizárólag húst fogyaszt. Ezzel szemben a szabad természetben élő ragadozó állatok teljes egészében megeszik az elejtett zsákmányállat előemésztett növényi táplálékkal telt bélrendszerét, ahonnan jelentős mennyiségben jutnak hozzá nélkülözhetetlen növényi tápanyagokhoz. Emellett kis mennyiségben közvetlenül is fogyaszthatnak különféle növényi táplálékokat.

Táp mellé egyéb táplálék-kiegészítők adása

A kölyökkutyának a táp mellé bármilyen csonterősítőt adni felesleges, sőt inkább káros. A nagytestű növendék kutyák etetésének pontosan a visszafogott kalcium bevitel a lényege. Csökkentett kalciumtartalmú növendék táp mellé csonterősítőt adni értelmetlen, hiszen így a nagytestű fiatal kutya etetési szabályait szegjük meg vele. Hasonlóan veszélyes a vitaminok ellenőrzés nélküli (túl) adagolása, mint például a zsírban oldódó D-vitamin túladagolása lágyszöveti kalcium lerakódáshoz vezet. Tápetetés mellett a vitamin kiegészítés sem javasolt.

Kölyökkutyát felnőtt táppal etetni

Gyakori tévhit, hogy a  kölyök táptól túl gyorsan nő a fejlődésben lévő fiatal kutya, ezért inkább felnőtt táppal etetik a nagytestű fajták növendékeit. Talán a legnagyobb etetési hiba, amit el lehet követni egy fiatal, fejlődésben lévő kutyával szemben. Főleg a gyorsan növő nagytestű kölykök számára veszélyes a felnőtt táp etetése, mivel annak összetétele nem igazodik a növekedés tápanyag és energiaigényéhez. A hibás gyakorlat oka az, hogy a növendék tápoknak magasabb a fehérje-, és energiatartalma, ugyanakkor ismert, hogy a növendékkori elhízás pedig csontfejlődési rendellenességekhez vezet. A gyors növekedés során a kölykök csontozata még nem szilárdult meg, nem elég erős a növekvő testsúly megtartásához, ezért a túlsúlyos kölyköknél csontfejlődési rendellenességek alakulhatnak ki, például csípőízületi diszplázia. Ezért feltétlenül el kell kerülni a növendékkori elhízást – de nem a felnőtt táp etetésével. Nem szabad ugyanis elfeledkezni a kalciumról sem. A nagytestű fajtáknak készült felnőtt táp kalcium tartalma magasabb, mint a kölyök tápoké, ugyanis a túlzott kalcium bevitel fiatal korban porcképzési zavarokhoz vezethet, ezért a nagytestű kölyök tápok kalcium tartalma csökkentett. Ha tehát, ha a fiatal nagytestű kutyát a nagyobb kalciumtartalmú, de alacsonyabb energia és fehérjetartalmú felnőtt táppal etetjük, akkor azzal túl sok kalciumot adunk a kutyának, ami porcfejlődési zavarokhoz vezet.

A helyes megoldás a kölyök táp etetése, de az előírt, visszafogott napi mennyiségben. A minőségi tápoknál ezért adják a mérőpoharat a táp kiméréséhez. Soha nem szabad a jó minőségi tápokat a kutyával szabadon etetni, a kutya előtt hagyni nagyobb mennyiséget. Ez biztosan túletetéshez, elhízáshoz vezethet.

Gyakori tápváltás a változatosság fenntartása érdekében

Gyakori tévhit, hogy a kutyáknak váltogatni kell a tápját, mert előbb-utóbb megunják a megszokott tápokat és új ízekre van szükségük. A valóság ezzel szemben pontosan az, hogy a kutya a megszokott táplálékát részesíti előnyben. Teljesen felesleges különböző tápokat összekeverni, illetve váltogatni. A jól bevált tápon nyugodtan tarthatjuk a kutyát, sőt ha bevált, akkor ne váltsunk. A kutya számára az evés nem kulináris élvezet, hanem létfenntartási szükséglet.