Mozgástípusok

A mozgásra hatással van az életkor és az erőnlét is. Egy fiatal, izmos kutya jóval nagyobb teljesítményre képes, mint egy öreg vagy túlsúlyos állat.

A kutyák négy tipikus mozgást végeznek: sétálnak, ügetnek, vágtáznak és galoppoznak. A járás módja rendszerint jellemző az eb fajtájára. A nagytestű, erőteljes kutyák gyakran lomhán poroszkálnak, míg az apró, fürge terrierek szökdécselnek menet közben. A legtöbb kutya az összes járásmód közül az ügetést részesíti előnyben. Ez a mozgásforma viszonylag nagy sebesség folyamatos fenntartására alkalmas, és kevesebb energiabefektetést igényel, mint a gyorsabb, de rövidebb ideig fenntartható vágta.

A galoppozást nagy sebességen csak rövid ideig bírja a kutya. Óriási energiabefektetéssel jár, és bár bizonyos fajták, mint például az agarak, képesek a kitartó vágtára, a fokozott sebességet csak rövid ideig képesek tartani.

Más fajták kitenyésztésekor a mozgás minél nagyobb rugalmassága volt a cél. A border collie és más juhászkutyák a nyáj terelése közben viszonylag rövid idő alatt nagy sebességet érnek el, de képesnek kell lenniük hirtelen irányt változtatni vagy megállni gazdájuk utasítására. Akárhogy is, mindezek a mozgásformák egytől egyig megfigyelhetők a zsákmányát felkutató, becserkésző, és lerohanó farkasnál.